I. István Szakképző Iskola

Történetünk   Szakmacsoportok   Munkaközösségek
Alapdokumentumaink   Nyomtatványok   HEFOP

A szakképzés története Pakson

1879 és 1882 közötti időben több minisztériumi leirat foglalkozott az ipari iskolák felállításának szükségességével. Paks elöljárósága 1883. november 11-én rendelkezett arról, hogy a következő tanévben iparos tanuló iskolát kell indítani. Településünk volt az egyetlen, amely egy fillér segélyt sem kapott az államtól gondjai megoldására. Ez lehet az indoka annak, hogy az iskola fejlődése leállt, s egy stagnáló állapotot mutatott 1900 tájékán. A második világháború előtt a középfokú iskolázást az elemi népiskolai oktatásra épülő polgári iskolai oktatás jelentette. A szakképzés elődjeként Pakson is megtalálható tanonciskola működése átível a háború utáni első néhány évre. A paksi polgárokban a valódi középiskola létesítésének gondolata az 1910-es évektől többször felmerült. A megvalósításra lehetőség csak háborús évek befejeződését követően nyílt.
Állami Kereskedelmi Középiskola előkészítő tanfolyama Pakson 1945. október 1-jén nyílt meg. Paks több szempontból is alkalmasnak látszott középiskola létesítésére. Közvetlenül a Duna partján épült, tiszta levegőjű, egészséges éghajlatú 12 000 lakosú városka. Előnye központi fekvése is, hisz Dunaföldvár, Dunavecse, Dunapataj, Kalocsa, Tolna, Fadd, Gyönk, Szekszárd, Bonyhád, Hőgyész, Bölcske, Sárbogárd községek mind körülötte fekszenek. Ez az iskola biztosította a 14 éves korú lakosság helybeli továbbtanulási lehetőségét. A Kereskedelmi iskola az 1949-50-es tanévtől Paksi Állami Közgazdasági Gimnáziummá/Középiskolává alakult át. 1951-52. tanévtől Paksi Állami Közgazdasági Technikum lett. 1952-53. tanévtől a Paksi Állami Gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola is megkezdte működését a technikum mellett. 1955-ben Vak Bottyán Közgazdasági Technikum Mezőgazdasági Tagozat Pakson 1955-56-os tanévtől Állami Vak Bottyán Általános Gimnázium 1958-59-es tanévben a politechnikai oktatás bevezetésével a Paksi Konzervgyár lakatos műhelyében folyt a gyakorlati oktatás heti két órában. 1961-62. tanévtől az ipari gyakorlati foglalkozás mellett bevezetésre került a mezőgazdasági gyakorlat is, melyre a kajdacsi Állami Gazdaság gyapai részlegénél került sor.
1964-65. tanévben újabb profilbővítéssel beindult egy osztállyal a szőlész-borász szakközépiskolai osztály. A Paksi Konzervgyár szakmunkás szükségletének biztosítására a budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Kihelyezett Konzervipari osztályainak is helyet adott az iskola, amely 1972-ben megszűnt. Paks város újkori történelmében a legjelentősebb változást az atomerőmű-építkezés megindulása hozta. 1978-ban ünnepélyesen átadják az 1000.(ezredik) lakást a lakótelepen. 1979. január 4-én Paksot várossá avatják. Lélekszáma a 60-as évekhez viszonyítva másfélszeresére változott. Kb. 20 000 főre. Az atomerőmű működtetéséhez, karbantartásához megfelelő szakemberekre volt, van szükség. E szükség kielégítéséhez megalakult az ország egyetlen vállalati iskolája 1986-ban, az Energetikai Szakképzési Intézet. Paks és környéke középiskolás korosztályának létszáma messze meghaladta a férőhelyek számát. Az új szakközépiskola létrejötte nagymértékben enyhítette a gondokat, de megoldani azt nem tudta. A társadalmi-gazdasági átalakulás szükségessé tette a szakképzés lehetőségének a bővítését, a középfokú képzési paletta teljessé tételét. Így született meg egy városi fenntartású szakmunkásképző létesítésének gondolata. Pakson a 60-as évekig az 505. sz., mai Ady Endre Szakképző iskolának kihelyezett tagozataként működött szakmunkásképzés. Kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, autószerelő, villanyszerelő, fémipari szakmunkásokat, fodrászokat képeztek a Kossuth Lajos utcában. A kihelyezett képzés megszűnése után a paksi diákoknak Szekszárdra kellett bejárniuk. A város komoly erőfeszítéseket tett a szakképzés helybeni megoldására, s kijelölte iskolaépületüknek a hajdani evangélikus elemi iskolát. A Paksi Városi Tanács 1990. február 9-i ülésén hozott határozata szerint: Ipari Szakmunkásképző Iskolát létesít (5/1999(II.9) Th. sz.). Az intézmény a 661. sz. Szakmunkásképző Iskola nevet kapta. 1990. szeptember 1-jén Pakson a Kossuth Lajos utcai épületben négy osztályban a nőiruha-készítő, kőműves, épületasztalos, ács-állványozó szakmák elméleti oktatásával kezdődött meg az első tanév. Gyakorlati képzést asztalos szakmában biztosított az iskola tanműhelyi keretek között. A második tanév végére az iskola kinőtte a Kossuth Lajos utcai épületet. 1992. őszén új helyen szólalt meg a csengő hangja, a jelenlegi épületben. A tágasabb épületben új szakmák beindítására is lehetőség nyílt, így a fodrász, festő-mázoló tapétázó szakmai oktatásra. 1996-ban gáz és készülékszerelő, 1997-ben kárpitos szakma oktatását kezdtük meg az iskolahasználók igényét figyelembe véve. 1997-ben elkezdtük az ún. 2+2 éves oktatási modellt. Így 1998 szeptemberében már előzetesen megszerzett tapasztalatokkal indíthattunk a NAT-nak és az új szakképzési törvénynek megfelelő 9. évfolyamainkat. A pedagógiai programunknak megfelelően a mindenkori igényeket figyelembe véve tanulóink a következő szakmák közül választhatnak:

1. Asztalos
2. Ács-állványozó
3. Bádogos és épületbádogos
4. Burkoló
5. Divat-stílustervező
6. Élelmiszer- és vegyiáru kereskedő
7. Épületburkoló
8. Épületgépész technikus
9. Épületszigetelő
10. Faipari technikus
11. Falusi vendéglátó
12. Fényező-mázoló
13. Fodrász
14. Gazdasági informatikus
15. Gázvezeték- és készülékszerelő
16. Gépésztechnikus
17. Gépíró és szövegszerkesztő
18. Géplakatos
19. Gyermekruha-készítő
20. Házvezető(nő)
21. Hegesztő
22. Informatikai hálózatrendszer-telepítő
23. Kádár
24. Karosszérialakatos
25. Kárpitos
26. Kereskedő-boltvezető II.
27. Konfekcióipari szabász
28. Kőfaragó
29. Kőműves
30. Magasépítő technikus
31. Nőiruha-készítő
32. Ruhaipari technikus (marketing szakirány)
33. Ruhaipari technikus (modellező szakirány)
34. Ruhaipari technikus (technológus szakirány)
35. Ruházati kereskedő
36. Számítástechnikai szoftverüzemeltető
37. Számítógép-kezelő (használó)
38. Szerkezetlakatos
39. Szobafestő-mázoló és tapétázó
40. Szociális gondozó ápoló
41. Tetőfedő
42. Ügyintéző titkár II.
43. Üvegező
44. Vállalkozási ügyintéző
45. Vállalkozásszervező
46. Varrómunkás
47. Vasbeton és műkőkészítő
48. Virágkötő
49. Virágkötő-berendező

Iskolánk működését, tanulóink képzését a környék kisebb-nagyobb vállalkozásai segítik.

Történetünk

Ha végigsétálunk az egykori Klein-kúria folyosóján és összeszámolnánk a falakat díszítő tablókon az itt végzett tanulók létszámát, bizony meglepődnénk a 15 év "termésén". Közel 1000 fénykép emlékeztet bennünket arra, hogy valamikor ezek a gyerekek a mi diákjaink voltak. Néhányukkal gyakrabban is találkozunk Pakson. Másokról viszont csak úgy hallunk, ha érdeklődünk felőlük. Előfordul az is, hogy levelet kapunk tőlük, vagy ránk köszönnek kisbabákat sétáltatva.
Hát bizony az évek gyorsan múltak. Voltak közöttünk olyanok, akik tovább tanultak főiskolán és a magasabb képzettség birtokában "kollégáink" lettek, vagy vállalkozóként bontogatják szárnyaikat. A szakmatanulásnak voltak hagyományai itt Pakson a korábbi években is. Aztán egy oktatáspolitikai döntés ezt megszüntette és a képzés Szekszárdra koncentrálódott. A tárgyi-személyi feltételekben akkor jobban megfelelő, új intézmény úgy tűnt hosszú távon tudja majd szolgálni az oktatás, nevelés, képzés ügyét. Az atomerőmű megépülése azonban új helyzetet teremtett. Sok fiatal költözött a városba, akik gyermekeiknek bölcsőde, óvoda, iskola kellett. A város oktatási rendszerét a kialakult és várható helyzetnek megfelelően át kellett alakítani. 1980-tól már nyilvánvaló volt, hogy egy új általános iskolára lesz szükség és később szakmunkásképzőre is, hogy a struktúra teljessé váljon. A tervből valóság lett. 1990. szeptember 1-jén becsengettek a 661. sz. Szakmunkásképző Iskolában.
A város nagyobb gazdasági egységei a Ruhaipari Szövetkezet, a Plakész Kft, a Ropánt Kft és a Partner Kft gyakorlati helyet ajánlottak diákjainknak. Az eltelt évek alatt a szakmaválaszték jelentősen bővült.
Az indulás éveiben volt saját tanműhelyünk is. Az asztalosok és szobafestők oktatóik irányításával külső megrendeléseket vállalva dolgoztak és sajátították el a szakma minden fortélyát. Két év után a Kossuth Lajos utcai épületet kezdtük kinőni, így az iskola Biritóra került. Hatalmas átalakítás előzte meg a kiköltözést. A régi kúriát, melyben a Paksi Állami Gazdaság működött, át kellett építeni. A kis irodákból 30 fő befogadására alkalmas osztálytermek létesültek. Teljes villamos felújítást kaptunk; egy ápolt, gondozott környezet és park fogadta a diákokat. Személyi feltételeink indulástól kezdődően jók voltak. Szakos ellátottságunk is kedvezően alakult. Egyetemen, főiskolán, helyi és megyei továbbképzéseken, levelező oktatásokon vettek részt az oktatók és tanárok, hogy megfeleljenek a törvényszabta feltételeknek. 1997-től 2+2 rendszerűvé vált a képzés, ami azt jelentette, hogy csak 9-10. osztály elvégzése után lehet a szakmai oktatást megkezdeni a legtöbb szakmánál. 2001-től új lehetőségként gépész, ruhaipari és magasépítő szakon indulhatott meg a technikusképzés, a 2004/2005-ös tanévben pedig már szakközépiskolai osztályt is tudtunk indítani.
Az oktatómunka első sikereire mindnyájan szívesen emlékezünk vissza. A Szakma Kiváló Tanulója versenyen először 1995-ben vettünk részt sikerrel, de későbbi években is voltak olyan tanulóink, akik szakmunkás bizonyítványát ily módon szerezték. A 2000-es év jelentős eseménye volt iskolánkban a névadás; 10 év után került sor I. István nevének felvételére és az ezzel kapcsolatos ünnepségek megrendezésére. Az eltelt 15 év alatt az iskola diákélete folyamatosan gazdagodott. Az ünnepélyek, diáknapok, versenyek jó hangulatú, színvonalas rendezvényekké váltak. A gazdasági, társadalmi, politikai változások nem hagyták érintetlenül az iskolát sem. Új pedagógiai program és minőségbiztosítás szellemében dolgozunk. Változtak a tantervek, tankönyvek. Korszerű informatikai képzést tudunk nyújtani a bennünket választó diákoknak. Működik a diákönkormányzat. Döntéseinket véleményezi az iskolaszék. Bővültek a nyilvánosság fórumai. Beiskolázásunk kiegyensúlyozott; ha az évfordulónkon kívánhatnánk valamit, az nem lenne más, mint egy új tornacsarnok.