Kövess minket:
Eseménynaptár
2019. december
H
K
Sz
CS
P
Szo
V
 
 
 
 
 
 
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

Összes esemény ›

Főoldal / Iskolánkról / Történetünk

A szakképzés története Pakson

Az 1879 és 1882 közötti időben több minisztériumi leirat foglalkozott az ipari iskolák felállításának szükségességével. Paks elöljárósága 1883. november 11-én rendelkezett arról, hogy a következő tanévben iparostanuló-iskolát kell indítani. Településünk volt az egyetlen, amely egy fillér segélyt sem kapott az államtól gondjai megoldására. Ez lehet az indoka annak, hogy az iskola fejlődése leállt, s egy stagnáló állapotot mutatott 1900 tájékán. A második világháború előtt a középfokú iskolázást az elemi népiskolai oktatásra épülő polgári iskolai oktatás jelentette. A szakképzés elődjeként Pakson is megtalálható tanonciskola működése átível a háború utáni első néhány évre. A paksi polgárokban a valódi középiskola létesítésének gondolata az 1910-es évektől többször felmerült. A megvalósításra lehetőség csak a háborús évek befejeződését követően nyílt.

Az Állami Kereskedelmi Középiskola előkészítő tanfolyama Pakson 1945. október 1-jén nyílt meg. Paks több szempontból is alkalmasnak látszott középiskola létesítésére. Közvetlenül a Duna partján épült, tiszta levegőjű, egészséges éghajlatú, 12 000 lakosú városka. Előnye központi fekvése is, hisz Dunaföldvár, Dunavecse, Dunapataj, Kalocsa, Tolna, Fadd, Gyönk, Szekszárd, Bonyhád, Hőgyész, Bölcske, Sárbogárd községek mind körülötte fekszenek. Ez az iskola biztosította a 14 éves korú lakosság helybeli továbbtanulási lehetőségét. A Kereskedelmi Iskola az 1949—50-es tanévtől Paksi Állami Közgazdasági Gimnáziummá/Középiskolává alakult át. Az 1951—52-es tanévtől Paksi Állami Közgazdasági Technikum lett. Az 1952—53-as tanévtől a Paksi Állami Gyorsíró és Irodakezelői Szakiskola is megkezdte működését a technikum mellett. 1955-ben Vak Bottyán Közgazdasági Technikum Mezőgazdasági Tagozata néven kezdte meg működését, az 1955—56-os tanévtől Állami Vak Bottyán Általános Gimnázium lett, az 1958—59-es tanévben a politechnikai oktatás bevezetésével a Paksi Konzervgyár lakatos műhelyében folyt a gyakorlati oktatás heti két órában. Az 1961—62-es tanévtől az ipari gyakorlati foglalkozás mellett bevezetésre került a mezőgazdasági gyakorlat is, melyre a kajdacsi Állami Gazdaság gyapai részlegénél került sor.

Az 1964—65-ös tanévben újabb profilbővítéssel beindult egy osztállyal a szőlész-borász szakközépiskolai osztály. A Paksi Konzervgyár szakmunkás-szükségletének biztosítására a budapesti Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakmunkásképző Kihelyezett Konzervipari osztályainak is helyet adott az iskola, amely 1972-ben megszűnt. Paks város újkori történelmében a legjelentősebb változást az atomerőmű-építkezés megindulása hozta. 1978-ban ünnepélyesen átadják az ezredik lakást a lakótelepen. 1979. január 4-én Paksot várossá avatják. Lélekszáma a 60-as évekhez viszonyítva másfélszeresére növekedett, kb. 20 000 főre. Az atomerőmű működtetéséhez, karbantartásához megfelelő szakemberekre volt, van szükség. E szükség kielégítéséhez megalakult az ország egyetlen vállalati iskolája 1986-ban, az Energetikai Szakképzési Intézet. Paks és környéke középiskolás korosztályának létszáma messze meghaladta a férőhelyek számát. Az új szakközépiskola létrejötte nagy mértékben enyhítette a gondokat, de megoldani azokat nem tudta. A társadalmi-gazdasági átalakulás szükségessé tette a szakképzés lehetőségének a bővítését, a középfokú képzési paletta teljessé tételét. Így született meg egy városi fenntartású szakmunkásképző létesítésének gondolata. Pakson a 60-as évekig az 505. számú, mai Ady Endre Szakképző Iskolának kihelyezett tagozataként működött szakmunkásképzés. Kőműveseket, ácsokat, asztalosokat, autószerelő, villanyszerelő, fémipari szakmunkásokat, fodrászokat képeztek a Kossuth Lajos utcai épületben. A kihelyezett képzés megszűnése után a paksi diákoknak Szekszárdra kellett bejárniuk. A város komoly erőfeszítéseket tett a szakképzés helybeni megoldására, s kijelölte iskolaépületüknek a hajdani evangélikus elemi iskolát. A Paksi Városi Tanács 1990. február 9-i ülésén hozott határozata szerint: Ipari Szakmunkásképző Iskolát létesít (5/1999(II.9) Th. sz. Az intézmény a 661. sz. Szakmunkásképző Iskola nevet kapta. 1990. szeptember 1-jén Pakson a Kossuth Lajos utcai épületben négy osztályban a nőiruha-készítő, kőműves, épületasztalos, ács-állványozó szakmák elméleti oktatásával kezdődött meg az első tanév. Gyakorlati képzést asztalos szakmában biztosított az iskola tanműhelyi keretek között. A második tanév végére az iskola kinőtte a Kossuth Lajos utcai épületet. 1992 őszén új helyen szólalt meg a csengő hangja, a jelenlegi épületben. A tágasabb épületben új szakmák beindítására is lehetőség nyílt, így a fodrász, festő-mázoló, tapétázó szakmai oktatásra. 1996-ban gáz- és készülékszerelő, 1997-ben kárpitos szakma oktatását kezdtük meg az iskolahasználók igényeit figyelembe véve. 1997-ben elkezdtük az ún. 2+2 éves oktatási modellt. Így 1998 szeptemberében már előzetesen megszerzett tapasztalatokkal indíthattuk a NAT-nak és az új szakképzési törvénynek megfelelő 9. évfolyamainkat. A pedagógiai programunknak megfelelően a mindenkori igényeket figyelembe véve jelenlegi szakmakínálatunk a következő:

Szakképző iskola (képzési idő: 3 év)

0902 Ács (OKJ: 3458201)

0903 Épület-és szerkezetlakatos (OKJ: 3458203)

0904 Festő, mázoló tapétázó (OKJ: 3458204)

0905 Gépi és CNC-forgácsoló (3452115)

0906 Hegesztő (OKJ: 3452106)

0907 Kőműves (OKJ: 3458214)

0908 Szárazépítő (OKJ: 3458210)

0909 Szociális ápoló és gondozó (OKJ: 3476201)

Szakképzést előkészítő évfolyam (orientációs év) 0910

(képzési idő: 1 év)

Szakiskolai képzés (előkészítő évfolyam + 2 év részszaképesítés)

0911 Parkgondozó

0912 Szobafestő

Technikum 

0901 Magasépítő technikus

(A képzési idő 5 év, amely alatt érettségi vizsgát és technikusi képesítést lehet szerezni. Az 5 évben emelt óraszámban van idegennyelv-oktatás. A képzés végén megszerzett technikusi bizonyítvány emelt szintű érettséginek számít.)

Szakma után érettségit adó képzés

(Képzési idő: 2 év)

Felnőttoktatás (esti képzés)

(Képzési idő: 2 év. A második szakma megszerzése minden jelentkező számára ingyenes.)

Ács (OKJ: 3458201)

Autóbuszvezető (OKJ: 3584101)

Bádogos (OKJ: 3458202)

CNC-gépkezelő (OKJ: 3552101)

Eladó (OKJ: 3434101)

Épület- és szerkezetlakatos (OKJ: 3458203)

Épületgépész technikus (OKJ: 5458201)

Festő, mázoló, tapétázó (OKJ: 3458204)

Gépgyártástechnológiai technikus (OKJ: 5452103)

Gépi forgácsoló (OKJ: 3452103)

Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (OKJ: 5472303)

Hegesztő (3452106)

Ipari gépész (OKJ: 3452105)

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője I. (OKJ: 3534501)

Kis- és középvállalkozások ügyvezetője II. (OKJ: 5534501)

Kisgyermekgondozó, -nevelő (OKJ: 5476102)

Kőműves (OKJ: 3458214)

Létesítmény energetikus (OKJ: 5558201)

Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (OKJ: 5484111)

Magasépítő technikus (OKJ: 5458203)

Műszaki informatikus (OKJ: 5448105)

Pedagógiai és családsegítő munkatárs (OKJ: 5414002)

Sportedző (a sportág megjelölésével (OKJ: 5481302)

Szociális gondozó és ápoló (OKJ: 3476201)

Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző (OKJ: 5576206)

Tehergépkocsi-vezető (OKJ: 3584102)

Iskolánk működését, tanulóink képzését a környék kisebb-nagyobb vállalkozásai segítik.

Iskolánk története

Ha végigsétálunk az egykori Klein-kúria folyosóján és összeszámoljuk a falakat díszítő tablókon az itt végzett tanulók létszámát, bizony meglepődünk a 28 év „termésén". Közel 1000 fénykép emlékeztet bennünket arra, hogy valamikor ezek a gyerekek a mi diákjaink voltak. Néhányukkal gyakrabban is találkozunk Pakson, másokról viszont csak úgy hallunk, ha érdeklődünk felőlük. Előfordul az is, hogy levelet kapunk tőlük vagy ránk köszönnek kisbabákat sétáltatva.

Bizony, az évek gyorsan múltak. Voltak közöttünk olyanok, akik továbbtanultak főiskolán, egyetemen, és a magasabb képzettség birtokában kollégáink lettek, vagy vállalkozóként bontogatják szárnyaikat. A szakmatanulásnak voltak hagyományai itt Pakson a korábbi években is. Aztán egy oktatáspolitikai döntés ezt megszüntette, és a képzés Szekszárdra koncentrálódott. A tárgyi-személyi feltételeknek akkor jobban megfelelő, új intézmény — úgy tűnt — hosszú távon tudja majd szolgálni az oktatás, nevelés, képzés ügyét. Az atomerőmű megépülése azonban új helyzetet teremtett. Sok fiatal költözött a városba, akik gyermekeinek bölcsőde, óvoda, iskola kellett. A város oktatási rendszerét a kialakult és várható helyzetnek megfelelően át kellett alakítani. 1980-tól már nyilvánvaló volt, hogy egy új általános iskolára lesz szükség, és később szakmunkásképzőre is, hogy a struktúra teljessé váljon. A tervből valóság lett. 1990. szeptember 1-jén becsengettek a 661. sz. Szakmunkásképző Iskolában. A város nagyobb gazdasági egységei a Ruhaipari Szövetkezet, a Plakész Kft, a Ropánt Kft és a Partner Kft. gyakorlati helyet ajánlottak diákjainknak. Az eltelt évek alatt a szakmaválaszték jelentősen bővült.

Az indulás éveiben volt saját tanműhelyünk is. Az asztalosok és szobafestők oktatóik irányításával külső megrendeléseket vállalva dolgoztak, és sajátították el a szakma minden fortélyát. Két év után a Kossuth Lajos utcai épületet kezdtük kinőni, így az iskola Biritóra került. Hatalmas átalakítás előzte meg a kiköltözést. A régi kúriát, melyben a Paksi Állami Gazdaság működött, át kellett építeni. A kis irodákból 30 fő befogadására alkalmas osztálytermek létesültek. Teljes elektromoshálózat-felújítást kaptunk; egy ápolt, gondozott környezet és park fogadta a diákokat. Személyi feltételeink az indulástól kezdődően jók voltak. Szakos ellátottságunk is kedvezően alakult. Egyetemen, főiskolán, helyi és megyei továbbképzéseken, levelező oktatásokon vettek részt az oktatók és tanárok, hogy megfeleljenek a törvény szabta feltételeknek. 1997-től 2+2 rendszerűvé vált a képzés, ami azt jelentette, hogy csak 9—10. osztály elvégzése után lehet a szakmai oktatást megkezdeni a legtöbb szakmánál. 2001-től új lehetőségként gépész, ruhaipari és magasépítő szakon indulhatott meg a technikusképzés, a 2004/2005-ös tanévben pedig már szakközépiskolai osztályt is tudtunk indítani.

Az oktatómunka első sikereire mindnyájan szívesen emlékezünk vissza. A Szakma Kiváló Tanulója versenyen először 1995-ben vettünk részt sikerrel, de későbbi években is voltak olyan tanulóink, akik szakmunkás bizonyítványát ily módon szerezték. A 2000-es év jelentős eseménye volt iskolánkban a névadás: 10 év után került sor I. István nevének felvételére és az ezzel kapcsolatos ünnepségek megrendezésére. Az eltelt 19 év alatt az iskola diákélete folyamatosan gazdagodott. Az ünnepélyek, diáknapok, versenyek jó hangulatú, színvonalas rendezvényekké váltak. A gazdasági, társadalmi, politikai változások nem hagyták érintetlenül az iskolát sem. Új pedagógiai program és minőségbiztosítás szellemében dolgozunk. Változtak a tantervek, tankönyvek. Korszerű informatikai képzést tudunk nyújtani a bennünket választó diákoknak. Működik a diákönkormányzat. Döntéseinket véleményezi az iskolaszék. Bővültek a nyilvánosság fórumai. Beiskolázásunk kiegyensúlyozott; ha az évfordulónkon kívánhatnánk valamit, az nem lenne más, mint egy új tornacsarnok.

  
  
© 2019 Szekszárdi Szakképzési Centrum / Minden Jog Fenntartva